Marokkói vöröslencseleves

Egy később részletezendő bárányétel folyományaként sikerült húsos báránycsontot szereznem, és mivel marokkói menüre készültem, egy vöröslencse leves elkészítése mellett döntöttem.

A csontokat hagymán, olivaolajon alaposan lepirítottam. Közben a vöröslencsét forrásban lévő vízzel leforráztam és negyed órán át állni hagytam. Utána leszűrtem és ráöntöttem a csontokra. ekkor lehet felönteni vízzel az egészet, és sor kerülhet a fűszerezésre is: kurkuma, füstölt paprika, só, bors, Ras El Hannout, és egy nem túl csípős, inkább csak fűszeres chilipor került még bele. Egy órát főződik így magában, majd pár sárgarépát és egy-két nagyobbacska krumplit is kell még belefőzni egy újabb fél órán keresztül.

A csontokat kihalásszuk, a többit leturmixoljuk. Ha szükséges, még utófűszerezzük, friss korianderrel, és krutonnal tálalhatjuk.

Akik mindent tudnak a marokkói vöröslencselevesről - éjszakai piac Marrakesh

Kép: placid casual/flickr

Zengjen a Dahl – indiai vöröslencseleves

Nem vagyok nagy híve a vöröslencsét az utóbbi időben övező már-már vallásos őrületnek, kicsit túl lett habosítva ez a történet. De most úgy alakult, hogy – itt nem részletezendő okokból – beszédültem egy bioboltba és rámvigyorgott egy kisebb pakk vöröslencse.

Gondolom másnál is így kezdődött, de azért igyekszem majd kordában tartani a lelkesedésemet. Elég az hozzá, hogy van az indiaiaknak egy remek kis levesük, úgy hívják dahl, és noha ahány ház, annyiféle módon készül, mindenhol elég egyszerűen. (Hozzátéve, hogy Indiában alig néhányan laknak házban, a többi milliárd meg eladná mindenét egy tál vöröslencséért. (És sajnos még így is jó bizniszt csinálnának szegények.)

Dahl a világ minden indiai éttermében van

A dahl, mint említettem ripsz-ropsz megvan, és tulajdonképpen elronthatatlan, bár mindent el lehet rontani, még egy pohár málnaszörpöt is. Tovább…