Flódni, ismét

Flódni Hanukára vagy KarácsonyraMa kezdődik a Hanuka, mindjárt itt a Karácsony is, talán több indok nem is kell a flódnihoz.

Figyelmesebbek talán tudják, hogy szerepelt már flódni a blogon, pont a legelső VKF alkalmával (mint kímélő desszert), viszont azóta sokat tökéletesedett a társszerző eljárása, úgyhogy most ezt úgy ajánlom a közönség figyelmébe, mint ami még kicsivel jobb az előző változatnál. Ez most a kritikai, gondozott kiadás, a szükséges pontokon kicsit átírva.

75 dkg lisztet 37 dkg vajjal elmorzsolunk, 15 dkg porcukorral 5 tojássárgájával és 1.5 dl száraz fehérborral tésztává gyúrjuk. Pici só, gyömbér, 1 tasak sütőpor. Ne pepecseljünk sokat, nem szereti a tészta kézmeleget, gyorsan gyúrjuk meg, és tegyük be a hűtőbe. Ekkor elkészítjük a töltelékeket. A máktöltelékhez 30 dkg darált mákot 20 dkg cukorral, 5 dkg mazsolával, reszelt citromhéjjal és 1.5 dl fehérborral összefőzünk. Gyávábbak arra bazírozhatnak, hogy a 10 személy közül legalább 2 undorodik a mazsolától, így vagy kérdezzünk meg mindenkit előre, vagy hagyjuk ki a mazsolát, vagy hagyjuk ki ezt a két ódzkodót a meghívottak listájáról. Tovább…

Egészben sült pecsenyekacsa

Márton napon egészben sült libát, vagy részekben sült libát szokás enni. Egy liba azonban hatalmas állat, nagyon sok vendéget kellene rá hívni, a részekben sült pedig nem annyira esztétikus, mint egy egészen sült kacsa.

Így aztán az egyszerűség kedvéért egy egész pecsenyekacsát vásároltam, végülis úgysem tartunk névnapot, a kacsasültet meg szeretjük. Az elkészítése sokkal egyszerűbb, mint amennyire ijesztő egyben egy ilyen jószág. Az aprólékot például gondosan becsomagolva rögtön betettem a mélyhűtőbe, ezzel egyelőre nincsen gond. A visszamaradó kacsát kívül belül megmostam, lecsöpögtettem és innentől a nagyján túl is vagyunk.

A belsejét bedörzsöltem durva, nagy szemű sóval és bőséges mennyiségű majorannával. Meghámoztam és kimagoztam egy-két almát, amit feldarabolva beletuszkoltam a kacsa belsejébe (ekkor már anyja se ismerne rá…), és az almaszeletek közé elrejtettem egy-két gerezd fokhagymát is. Ha találtam volna háztartási spárgát, ezzel a lábait összekötöztem volna, így jópár hústűvel dekoráltam ki, hogy legalább a töltelék ne essen ki.

Egy nagy tepsibe durvára vágott hagymadarabokból és sárgarépa karikákból piedesztált (zöldségágyat) emeltem, hogy a kacsa ne ússzon majd a kisülő zsírban. Köré is elhelyeztem néhány szelet megpucolt almát. A mellével fölfelé zöldségágyra helyezett madarat még megkentem kis zsírral, majd az egészet alufóliával borítottam és betettem a sütőbe.

Ekkor adódik egy óra az elmélkedésre, illetve arra, hogy pár nagyszem krumplit héjában sós vízben félpuhára főzzünk, majd kihűtsünk. Később a krumplikat félbevágjuk, vagy mérettől függően, csónak alakúra szeleteljük. Egy óra elteltével megnézzük a kacsát, meglocsoljuk a keletkező szafttal, és mellé helyezzük a krumpli cikkeket, illetve egészben hagyott fokhagyma darabokat. Még egy fél órát így visszatesszük, közben időről időre locsolgatjuk majd egy rövid időre a fólia nélkül is pirítjuk. Még előnyösebb, ha van grill fokozat.

Tálalás előtt még érdemes kicsit pihentetni a madarat, végülis volt dolga elég. Héjában sült krumplival, a töltelék almával, sült fokhagyma darabokkal, és a szokott módon elkészített almás párolt káposztával tálaljuk. És megint a libák jártak jól. Háp-háp.

Finom kacsa