A nap sütötte sáv – The British Store

British goodiesEz az írás még a szuterén korban született, de pár méterre a korábbi üzlethelyiségtől immár az utcafronton nyílik újra az angol-bolt.

Talán nem véletlen, hogy az angol „store” kifejezés szerepel e különleges kisbolt nevében, sokkal inkább kelt ugyanis raktár érzetet, semmint a mostanában – szerencsére – elterjedőben lévő kis delikátbolt hangulatot az üzlethelyiség. Nincsenek dizájn elemek, hangulatvilágítás, sem dúsan megpakolt, modernül megtervezett polcok. Minden az áruról szól: könnyűszerkezetű, kimondhatjuk: csúnya fém polcszerkezet fut körbe a hideg, neon megvilágítású szuterén helyiségben, amit viszont árulnak az hamisítatlanul, autentikusan brit holmi. Hozzám hasonló sok anglomán idézheti fel kedvenc ízeit a szigetországból, és persze járnak ide a környéken lakó britek is, hogy feltankoljanak egy kis hazait… Tovább…

Csókakői kolbászleves

Csókakői kolbászleves. Úgy hangzik, mint valami népmese cím, pedig tényleg létezik, csak elég ritkán lehet vele összefutni. Én legutóbb egy önkiszolgáló menzán futottam össze vele, ahol minden bélést kiettek már belőle előttem, csak az üres lé maradt vissza, akkor határoztam el, hogy reprodukálom. Itthon legalább nekem is jut belőle.

Food for saleMagyaros levesnek megfelelően, kevéssé váratlanul zsiradékon finomra vágott vöröshagymát pirítunk, kicsit félrehúzva pirospaprikát hintünk rá, majd a tűzre visszatéve egy kevéske vízzel (erőlevessel) felöntjük és hagyjuk visszapirulni. Ekkor jönnek belé az apróra vágott leveszöldségek: zeller, répa, gyökér, karalábé. Kicsit átforgatjuk ezekkel, majd hozzáadjuk a leves lelkének számító, karikára vágott kolbászt. Mivel ez a leves lelke, érdemes valami tisztességes kolbászt beszerezni hozzá, praktikusan minőségi szárazkolbászt, az lassabban fő szét. Tovább…

Nyerj beugrót a VinCE 2012-re a dibbuk.hu-val!

Március 23-25. között rendezik meg Közép-Európa egyik legrangosabb borfesztiválját, a VinCE Budapestet.

A dibbuk.hu-val páros kóstolójegyet nyerhetsz a rendezvényre, ami választhatóan 24-én, szombaton vagy 25-én vasárnap használható fel.

De mit kell ehhez tenni?

Írd be kommentbe, hogy kiről, kitől olvasnál legközelebb az “Így írtok ti” gasztro-stílusparódia rovatban! A kommentelők között sorsolással döntünk, a győztest emailben értesítjük és a jegyeket is emailben kapja meg.

A játék (és a kommentelés) határideje: március 19., 12.00 óra.

(UI: ne ijedj meg, a komment pár órás átfutással jelenik meg. Hja, a spamek…)

Somlói Évjárat Bemutató kóstoló

Somlói “évjárat bemutató kóstoló” lesz  március 22-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A rendezvényen 13 somlói borászat mutatja be a szakmának, médiának és borkedvelőknek 2011-es évjáratú borait. Furmint, hárslevelű, olaszrizling, juhfark és más izgalmas fajták lesznek kóstolhatók, a legjobb alkalom lesz a borvidék, borászok megismeréséhez. Tovább…

Kézműves kincskereső – Losonci Bálint, kézműves borász

Gyöngyöspata. Híres, hírhedt hely, pedig pár éve alig néhányan ismerték a település nevét a helyieken kívül. Él itt egy fiatal borász, Losonci Bálint. 2011-ben „Az év borászfelfedezettje”. Felfedeztük mi is.

Losonci Bálint

kép: www.losonci.hu

Hogyan került a borászat közelébe? Hogyan lesz valakiből kézműves borász?

A Külkereskedelmi Főiskolára járva nem gondoltam volna, hogy pár év múltán borász leszek. 2001-ben láttam egy tévéinterjút Szepsy Istvánnal, és az akkor hallott gondolatai tereltek a bor különleges világa felé. Feleségemmel együtt eleinte „távborászkodtunk” hétvégente egy hobbi méretű, egyharmad hektárnyi területen, de már a kezdetekkor komolyan vettük a szőlész-borászkodást. Fontos korszaka volt életemnek a Borbarátnál, Alkonyi László mellett eltöltött öt év, a borról való írás és a tapasztalatok begyűjtése, mind kóstolás, mind utazások révén, határozott irányt szabtak annak is, hogy milyen borokat álmodtam meg a saját pincénkben is. Nagyszerű élmény volt borról írni, de egyre inkább hatalmába kerített a vágy, hogy magam is bort készítsek, nap mint nap megtapasztalva egy csodálatos dolog születésének mozzanatait. Nincs ebben a szakmában semmi ördöngösség, szeretni és tisztelni kell a természetet, és végig kíváncsinak maradni, kísérletezni, számomra ez jelenti az alapot.

Mi jellemzi jelenleg a Losonci Pincészetet?

Jelenleg hat hektáron gazdálkodunk, nagyrészt Gyöngyöspata határában, nyolc különböző dűlőben. Egyelőre a meghatározó fajták a zöldveltelini és a pinot noir, valamint a kékfrankos. Tovább…

Nem kell mindig bélszín – Imola Udvarház kritika

Valódi top-kategóriás étterem hírében áll az egri vár tövében található Imola Udvarház. Nem tart igényt a vidéki megkülönböztető jelzőre, saját jogon, saját erőből szerepel évek óta a hazai éttermes sikerlisták legfölsőbb szintjein. Jó látni, hogy a hely zsúfolásig megtelik, szintje áldjuk az eszünket, hogy érkezésünk előtt egy jó órával szóltunk, hogy foglaljanak még egy asztalt bővebb asztaltársaságunk számára. Könnyen pórul járhattunk volna, és mivel nem járunk minden héten Egerbe, sajnáltuk volna az elmaradt lehetőséget. A helyet kiváló ízléssel rendezték be, mértéktartó, de elegáns enteriőr, amely természetesen a bor fókuszba helyezéséről szól: a hely a St. Andrea pincészet referenciahelye; már a bejárat mellett grandiózus molinón mosolyog ránk Dr. Lőrincz György borász fotója. A személyzet is elsőrangú, felkészült, professzionális. Határozottan, de nagyon udvariasan terelgetnek az étlap és a borlap útvesztői között, és rendíthetetlen nyugalommal tűrik a kissé mozgalmas, többgyermekes asztaltársasággal járó felfordulást, folyamatos székcseréket, szétszóródó játékelemek összegyűjtését is.

Imola Udvarház

Kép: imolaudvarhaz.hu

Az az érzetünk alakul ki, hogy itt valahogy senki sem tud hibázni, a hely össze van rakva: tökéletes a gépezet. A konyha mesterfokon teljesít, a modern konyhatechnológia és a tradicionális gasztronómiai elemek ragyogó kombinálása mellett. Tovább…

Rakott kel

A rakott kel klasszikusan olyan étel, amit kizárólag menzákon, önkiszolgálókban, esetleg óvodákban tudnak tisztességesen elkészíteni, ott viszont tényleg remekül. Az egyik legnagyobb öröm, ha neve szerepel ilyen helyen a menüben. Ez persze nem ok, hogy otthon ne álljunk neki megcsinálni, különösen ha folyton mindenből diétás, light verziókat kell kitalálni…

A rakott kel light lényege, hogy pulykamell filéből készül, és tejföl helyett nullás joghurtot, kefírt használunk. Máskülönben nagy változás nincs, és meglepő módon elég jó így is. A rakott kel másik titka, hogy jó sok friss borsot kell rátörni tálaláskor.

Azzal együtt, hogy a rakott kel készítése nem ördöngösség, azért van vele bosszúság, mert legalább négy edény, lábast használunk el mire elkészül. Pedig elvileg ugye egytálétel, de hát… Szóval legyen előkészítve négy tál.

Az első lábasban vizet forralunk, ebben blansírozzuk (lényegében forrásban lévő vízben főzzük) a kelkáposzta szétszedett leveleit.

kelkáposzta

A forró víz megpuhítja kissé a leveleket, amiket így aztán könnyebben kezelhetünk, és könnyebben lesz vágható a végeredmény is. A főzés kb 3-6 perig tart, és akkor van kész, ha a levél még nem mállik szét, de feladja már szegény az ellenállását. Tovább…

Molnár B. Tamás (modorában): Vajas pirítós (Vachsli)

A szocialista vendéglátás egyik szégyenfoltja volt – a sok közül persze – a kenyérnek hazudott gumírozott szivacs, amelyet például a fémízű, összepasszírozott szálkafőzelékhez, más néven szegedi halászléhez kínáltak. A Trianon előtti Nagy-Magyarországon még tudtak, tudtunk kenyeret sütni, ma már ez a legegyszerűbbnek számító alapélelmiszer is túl bonyolult a legtöbb hazai vendéglő számára. Tisztelet a kivételnek, bár lényegében nincs. Ezen a helyzeten semmit sem változtatnak holmi egymásnak osztogatott védnöki táblák (kivéve, ha én osztogatom), vagy a „világhírű” magyar konyhát képviselő aszpikhuszár álszakácsok Oscar- és világbajnoki címei. A hazai szakácsképzés még mindig – az újkorában is elavultnak számító – Veneszből származtatja a kenyérsütést, amely még lisztből (!!!) készítette a kenyeret. A vajról jobb nem is beszélni.

vachsli

Eckart Witzigmann (az évszázad szakácsa) ’72-ben forradalmi módon, a héjától megfosztott kenyérből készítette el a Vajas pirítóst (régies nevén Vachsli-t)! Ezt a módszert azóta Michelin csillagos szakácsok tucatjai követték. Witzigmann a héjat -24 °C-on sokkolta, majd +24 °C- os vízfürdőbe tette, 12 percre. Ezt követően tizenkétszer ismételte meg ezt a folyamatot, majd az egész szétázott hóbelevancot kivágta a szemétbe.

’91-ben Heston Blumenthal tovább tökéletesített Eckart Witzigmann (az évszázad szakácsa) módszerén. Ő a kenyér héját az első sokkolás után apró morzsákra reszelte, majd mikroszűrőn (superhensch) lényegében átpresszionálta, majd 2 °C- os sütőben 8 hónapig szárította, majd az időközben rég megpenészedett vajas pirítósra (Vachsli) szűrte.

vachsli

Lám, lehet vajas pirítóst tisztességesen is elkészíteni. Házi körülmények között is érdemes néha nekilátni. A Zala-megyei Püsmögön élő molnár, B. Tamás készít olyan lisztféleséget, amit gondos körülmények között Olaszországból importál, ezt fűzi, kasírozza, és dobozolja. Magyarországon jelenleg csak ez a liszt alkalmas a Vachsli (Vajas pirítós) elkészítésére. (Az elérhetőségét meg tudnánk adni, de kizárólagos forgalmazóként úgyis csak nálam beszerezhető.)

A lisztet két hétig konyhai lenvászonra szétterítjük, úgy, hogy az egyes szemcsék egymással ne érintkezzenek. Tovább…

Van veleje – Pozsonyi kisvendéglő kritika

Pozsonyi Kisvendéglő, alias Kispozsonyi. Ördögi szerencse kell ahhoz, hogy az ember helyet kapjon; legtöbbször megpróbálni sem szoktuk, úgyis reménytelen, napszaktól, szezontól, hétköznaptól, hétvégétől függetlenül zsúfolt teltházzal fut a kisétterem. Most azonban épp fölszabadul egy asztal, le is csapunk legott. Az óriási kihasználtság, a gyors vendégfluktuáció elképesztő sebességre készteti a személyzetet, dübörög a rutin. Egyszer rossz ritmusban próbálunk meg szólni egyik-másik száguldó őrnagynak, és szigorú büntetés, szemöldökfelvonás, és juszt se odajövés az osztályrészünk. Ők tudják mikor, mit, hogyan és mennyire. A rendelés felvételtől a tálalásig szempillantásnyi idő sem telik el, máris asztalunkon gőzölög a váratlanul jó ízű maceszgombócos húsleves, és az erős közepes, kicsit nyúlósan-sűrű állagú Jókai bableves. Tovább…

Éttermiség

Rosinante

kép: www.rosinante.hu

Egyre több – bár még mindig két kezünkön megszámolható számú – „vidéki” étterem vívja ki magának a helyet Magyarország virtuális gasztotérképén. Némelyek a fővárosból, rövid hétvégi kiruccanás során elérhetőek, más vendéglők felkeresése viszont komoly szervezést és túrát jelent. Most nyolc ilyen vidéki étterem döntött úgy, hogy közösen mutatkozik be a túlnyomóan fővárosi közönségnek, és egy helyre gyűlnek össze a Szentendrei-szigeten. A vendéglátó vendéglátó a Rosinante étterem, a vendégek pedig az Anyukám mondta, a „Chianti Étterem, a Mandula Étterem, a Gusteau Kulináris Élményműhely, az Imola Udvarház, a Walter Vendéglő, és a Nomád Hotel. Izgalmas gasztrokalandnak ígérkezik, bár azért – ezt tegyük hozzá – nagy hiányzók is vannak. Talán jövőre már ők is csatlakoznak.

A részletes program a Rosinante étterem honlapján.

Újabbak Régebbiek