Tél, vodka, leves. Ebben a háromban az oroszok verhetetlenek, hogy a politikai vonatkozásokat most mellőzzük. Bár onnan is lenne mit szemezgetni, de inkább ne. A lényeg, hogy ez az egymással szorosan összefüggő hármas talapzat tartja az egész rendszert, évszázadok óta, lényegében ugyanúgy, moccanatlanul. Egyik sem képzelhető el a másik nélkül. Én magam is több nagy klasszikust megidéztem már, de a tárház lényegében kimeríthetetlen. Következzék tehát a talán legviccesebb nevű nagy orosz leves, a scsí.
A scsíről sokáig úgy tudtam, hogy az különbözteti meg a többi versenytárstól, hogy nem savanyított, hanem rendes fejeskáposztából készül. Aztán most hogy a startvonalon elhelyezkedtem és kicsit kutakodtam, úgy tűnik, hogy ez csak mítosz, mert scsít bizony lehet fejes- és savanyúkáposztából is készíteni. Megkönnyebbülten választottam a savanyúkáposztás változatot. Hozzá kell persze tenni, hogy kicsit más az eljárás annak függvényében, hogy melyik alapanyag mellett tesszük le a voksunkat, nem teljesen csereszabatos tehát a két hozzávaló.
Először is főzünk egy erős húslevest, méghozzá nem csak marhahúst (nyakat, szegyet) használunk hozzá, de sertéscsontot is. Tovább…
Annak ellenére, hogy parádézni nem lehet velük, mégis érdemes jól elkészíteni a kiegészítőket, mert ha vacak, az az egész étel évezeti értékére kihat. Indokolt tehát időt és energiát fordítani egy-egy bechamel mártás, vagy vanília sodó, vagy alaplé elkészítésére. És persze itt van a roppanós, forró, fokhagymás kruton is.
Ma kezdődik a Hanuka, mindjárt itt a Karácsony is, talán több indok nem is kell a flódnihoz.
Legutóbbi hozzászólások