Időről időre érdemes körülnézni mi a helyzet máshol, mert mindenhol tanulunk valamit. Én korábban huzamosabb ideig éltem például Londonban, de most már jóideje nem voltam, így még izgalmasabb volt megtekinteni, milyen változások jellemzőek odakinn, és – ebből következően – mi várható itthon.

Már sok helyről hallottam, de csak most tapasztaltam, hogy a klasszikus angol pubok jelentős átalakulás alatt vannak. A fő érvágást persze a teljes dohányzási tilalom jelentette, ennek -számunkra- üdvös hatását már Dublin esetében korábban megvitattuk (magyarán lehet látni+ levegőt kapni), a kocsmatulajdonosok viszont nem örülnek felhőtlenül, sőt, ha minden igaz tavaly 1400 pub húzta le a rolót. (Maradt még kb 200.000, nem kell megijedni.) Kulináris szempontból nem a dohánytilalom elrendelése az érdekes, hanem az a tendencia, hogy a pubok látható többsége átállt az úgynevezett “gastropub” modellre, vagyis a hagyományos pubkaják lényegében megszűntek, nincs, vagy elenyésző módon található fish ‘n chips, shepherd’s pie, steak ‘n kidney pie, 5 oz steak, párolt zöldborsóval, van viszont kéksajt mártásos rib eye steak, tonhal, hatalmas húspogácsa, rozmaringos báránycomb, sokféle leves, kifinomult sütemények, stb. Tehát a pubok is elit éttermek irányába mozdulnak, van is rá igény, így ebédidőben sok az ebédelő, délután viszont kevesebb a kioldott nyakkendős gyorselemző és bróker, könyves vigéc, stratéga. (Azért egy-egy akad.) A bitter sörök, régi kedvenceim, továbbra is verhetetlenek.

A másik feltűnő tendencia, hogy egyre hisztérikusabb a bioörület, és a zöldmánia. Tovább…