Kézműves étterem

Nagyobbnak képzeltük a Schieszl Vendéglő kerthelyiségét. Olyan sokat hallottunk már erről a takaros, sváb vendéglőről, hogy lelki szemeink előtt óriási, fás-szőlőlugasos kertként élt, hamisítatlan sramli zenével, szódával, kockásterítős abroszokkal. Ehhez képest egy pici, betonozott udvarkáról van szó, a szőlőlugast a falon futó, rég kiszáradt szőlővenyigék jelképezik. Hat-hét asztalnál nincs több a kerthelyiségben, igaz, az étterem és a borház befelé óriási, rendezvényteremmel, boros csarnokkal.

Egy illúzióval hát kevesebb, de ez az egyetlen csalódásunk mára és ez sem vészesen nagy. Máskülönben viszont felkészülten érkezünk Budakalászra, tudjuk, egy százévesnél is nagyobb tradícióval bíró családi gazdasághoz érkezünk, ahol szinte minden hozzávaló a háznál terem, maguk készítik a borokat, a friss gyümölcsleveket, szörpöket. A házi kertben teremnek a friss fűszernövények, itt készül a füstölt áru (kolbász, parasztsonka, hurka), házi savanyúság, s minden.

A meggylének rögtön a nyakára is hágunk, édes, savanykás és hideg, mint amikor a legjobb, hűtőből kivett kompótról leisszuk titokban a levét és reménykedünk, hogy azért majd valamennyire ellepi még a gyümölcsöket. A fogadófalat kiváló házi parasztkolbász, tepertőkrém, házi kenyér. A palócleves valódi rackajuhból készül, csontos, puha húsdarabok, mély, birkás-faggyús paprikás lé, jó állagú krumplikockák, friss zöldbabok. Nagy adagot rejt a rafináltan hirtelen mélyülő mélytányér. A törzsvendégek és a rutinos, magabiztos felszolgálók láthatóan összeszokott egységet alkotnak, a rendelésekből pedig érzékeljük, hogy itt bizony a svábos csülkös, sültes vonalat érdemes megjátszani, noha nagyon csábítanak a másfelé kacsintgató fogás-típusok is. De, akkor legyen, ússzunk az árral. Sült csülök, párolt savanyúkáposztával. A tepsis burgonya döbbenetesen jó, zsírt is látott, kemencét is, gyönyörűen megpirult, rusztikus csónakalakok. A csülök puha, szépen megsült, de talán mégis a főtt-füstölt változatot kellett volna választani, mert ez egy gyűszűnyit szárazabb a kelleténél. Kompenzálja ezt az elegáns ízvilágú párolt káposzta, és az egészen roppanós, hatalmasra nőtt almapaprika-saláta. (A szintén itt készített csípős cseresznyepaprikából egyetlen kisfalat elég volt a legnagyobb félelmeink beigazolására…) Az édes-chilis marhaoldalas is meglehetősen csíp, de teljességgel ellenállhatatlan, abbahagyhatatlan. A vajpuhára készített hús leszédül a gigantikus csontokról, addig esszük, amíg kipukkanunk, ha beledöglünk is. Nem túl hatékonyan nyugtatja lelkiismeretünket, hogy a köret legalább egy nagy halom, kíméletesen párolt zöldség, gazdag fűszerezéssel, lédúsan és roppanósan. Nem fér már ugyan be, de kirendeljük a „speclit” is, ezt a sztrapacska-szerű túrógaluskás tésztaételt, rajta – ezredszer is leírjuk – házi túróval, tejföllel, kis szalonnával. Jó hír: nagyon kulturáltan tudják becsomagolni a kapacitáson felülkerekedő ételmaradványokat. Van benne rutinjuk, 1896-ban kezdték.

Budakalász, Budai út 83.

Az írás eredetileg a Pesti Műsorban jelent meg

4 hozzászólás a(z) Kézműves étterem bejegyzéshez
  1. Éhes Ember Szomorkodik Válasz

    Akkor most megyek és megeszem a csomagolt szendvicsemet, amit délutánra tartogattam volna. Házhozszállítás nincs?

  2. súlyos egyéniség Válasz

    Milyen kár, hogy a felsoroltakból talán csak a meggyszörpöt fogyaszthatnám el! De olvasni is öröm ilyen ízekről…

  3. Mackóúr Válasz

    Dibbuknak igaza van!
    Kedvet kaptam egy kis svábos pecsenyére, rekkenő hőségben elaraszoltam a vendéglő-borházig. Itt most jöhetne a beszámoló kiváló étkekről, bakikról, stb., de nem teszem, mégpedig a felszolgáló utolsó mondata miatt: “Remélem, jóllakott!” Meglehet, kedveskedésnek szánta, nagyon sután sült el!

  4. súlyos egyéniség Válasz

    Mackóúr nagyon szigorú ítész! Egy kellemes ebédet nem nullázhat le egy “suta” ám jóindulatú mondat. És gondolom, jól is lakott…..

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>