Zengjen a Dahl – indiai vöröslencseleves

Nem vagyok nagy híve a vöröslencsét az utóbbi időben övező már-már vallásos őrületnek, kicsit túl lett habosítva ez a történet. De most úgy alakult, hogy – itt nem részletezendő okokból – beszédültem egy bioboltba és rámvigyorgott egy kisebb pakk vöröslencse.

Gondolom másnál is így kezdődött, de azért igyekszem majd kordában tartani a lelkesedésemet. Elég az hozzá, hogy van az indiaiaknak egy remek kis levesük, úgy hívják dahl, és noha ahány ház, annyiféle módon készül, mindenhol elég egyszerűen. (Hozzátéve, hogy Indiában alig néhányan laknak házban, a többi milliárd meg eladná mindenét egy tál vöröslencséért. (És sajnos még így is jó bizniszt csinálnának szegények.)

Dahl a világ minden indiai éttermében van

A dahl, mint említettem ripsz-ropsz megvan, és tulajdonképpen elronthatatlan, bár mindent el lehet rontani, még egy pohár málnaszörpöt is. A vöröslencsét átmossuk, majd hideg vízben feltesszük főni, a keletkező habot igyekszünk minél alaposabban lehámozni a főzővíz tetejéről. Amikor már nem képződik új habzás, jöhet a főzés. Bár magával a lencsével nem sok egyéb történik, dobjunk a vízbe egy fél fej durvára vágott vöröshagymát, és esetleg egy marhahúsos leveskockát. (Ha a vegetáriánus vonalat követjük, akkor ezt inkább hanyagoljuk. Az indiaiak amúgy is rosszul viselik, ha a marhahús nem a marha csontvázán van, gyári bőrrel bevonva.)

Az ízesítés külön, egy másik serpenyőben történik. Ehhöz olajat hevítünk, rádobjuk a hagyma másik felét, de ezt vágjuk inkább finomabbra, hozzáadjuk az aprított fokhagymát, és azokat a felkockázott zöldségeket, amiket levesbetétnek szánunk. Ez ebben az esetben krumpli és vajretek volt, de ha lett volna itthon sárgarépa, azt is bizonyosan adok hozzá.

Jöhetnek a fűszerek, úgyis mint kurkuma, csipetnyi cayenne bors és chili, őrölt gyömbér, só, bors. Ha van friss koriander, használjunk azt, és a végén dobjuk a leveshez, ha nincs, akkor szárítottat, és azt viszont már most beletehetjük.

Hagyjuk összepirulni az egészet, majd öntsük a serpenyő tartalmát az ekkorra már szétfőtt, pépesedett vöröslencséhez. (Mint már annyiszor, itt is előre kell gondolkozni az edény méretének megválasztásakor…)

Pár pötty chili-olajjal díszítjük. És ha jól sikerült, pár perc múlva már vége is a dahl-nak…

Kép: SpirosK/flickr

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>