Oroszok a spájzban – Matrjoska kritika

Rejtélyes romantikával vonzódunk az orosz gasztronómiához, pedig hát a két nép történelme nem tekinthető felhőtlennek. Ennek ellenére, vagy épp emiatt az orosz (cári) világot úgy képzeljük, ahogy Alfonzóék mutatták be a Ványadt Ványatovics Vinyovban: szamóvár, meghitt, – nagyon – ráérős nyugalom, béke, sós hering.

MatrjoskaErre a tán sosemvolt miliőre hajaz a szuperdrága Aranykaviár az első kerületben, és ezt ellenpontozza a most megnyílt, méltányosan árazott Matrjoska a nyolcadikban. Nem egy Dosztojevszkij regény diszkréten félhomályos, arisztokraták látogatta bordélyházát rendezték be a Lőrinc pap téren, hanem csak egy csipetnyit nosztalgiázó, cirill betűs mesékkel díszített falú, modern bisztrót.

Rövid étlap, hosszú vodkasor, Ararat konyak többféle évjáraton, jól összeválogatott magyar borok, közepesen jól összeválogatott, iskolás-betanuló szintű, de mindenképpen nagyon igyekvő felszolgáló-gárda. A rendelést tableten rögzítik, úgyhogy a 21. század az orosz tajgára is begyűrűzött.

Örömteli, hogy a konyha nem csupán a nagy orosz klasszikusokat akarja megmutatni: ezzel a rövid, kategóriánként két-három tételes étlapon nagyon hamar unalmassá válna, kimerülne, legfeljebb a turistákat lehetne vele megszólítani, de nagyon hangosan kellene hozzá kiabálni a nyóckerület mélyéről… A frissen pörgő alapanyagok, a papíralátétre nyomtatott étlap arra utal, hogy ugyan oroszosan főznek, orosz fejjel gondolkodnak a konyhán, de nem életcéljuk, hogy egy város hozzájuk járjon scsíért.

Kaviár mondjuk van, nagy szemű, vörös keta kaviár, apró kenyérkorongokon. Friss, vibráló ízhatású, jó felütés. Tovább…

Vodkazselé gyümölcskompóttal

Annak idején már megemlékeztünk róla, hogy megjelent a tubusos vodka a partiarcok körében. Az ilyen diliket lehet és érdemes távolságtartással kezelni, hiszen ki akarna tubusból vodkát szopogatni, ha egyszer házilag is készíthet vodkazselét?

Ez mind vodka, de nem zselé

Orosz estet tartottunk, csupa orosz fogással és persze halk, de hangulatos Viszockij aláfestéssel. Nehéz volt eldönteni, hogy mi legyen a desszert vonalon, ami orosz is, meg jópofa is, így készült el a vodkazselé, amit orosz gyümülcskompóttal körítettünk.

A vodkazselé egyébként bedurvulós bulik egyik alapkelléke szokott volt lenni (még a szintetikus korszak előtt, feltételezem), de úgy gondoltam, hogy az izgalom kedvéért lépjünk túl a vodka nettó zselésítésén, mert nem a berúgás az elsődleges cél, az ez esetben csak járulékos haszon.

Elsőként persze az oroszos kompótot kell elkészíteni. Tovább…

Vodka a tubusban

Szerencsére mindig akad valami újabb őrültség.

Ha már döbbenetesen új termék nem jut egy cég eszébe, akkor csavar egyet a csomagoláson. Végülis ennél kézenfekvőbb reklámfelület kevés adódik, ráadásul egy-egy meghökkentő alakú termék kirí a hasonló, de hagyományos csomagolású riválisok közül. Úgy mondják: “szinte leugrik a polcról”.

Ausztriában és Németországban már hódít a „Go Wodka Extreme”, egy -rendhagyó módon- tubusos csomagolású ízesített vodka. A 10.5% alkoholtartalmú szeszesitalt áfonya, citrom, és „energia” ízesítésben lehet kapni. Az ital ránézésre nem különbözik egy fogkrémes tubustól, ebből kell kiszopogatni az alkoholos italt. Így néz ki.

Egyébként létezik egy vodka-zselé nevű étel, elég könnyű elkészíteni, és állítólag nagyon könnyen be lehet tőle rúgni. Majd lesz valamikor recept is.

A fejlesztő cég állítása szerint ez a világ legelső tubusba csomagolt itala, és nem lehetünk különösebben meglepve, ha a jövőben számos diszkóban és házibulin ilyen tubusból fognak cuclizni a fiatalok. Magyarországon még nem láttam ilyet, lehet, hogy a diszkózás maradt ki az utóbbi időben. Mondjuk nem túl guszta még elképzelni se.