Sült paradicsomleves és az elkótyavetyélt életem

Személyes sorok következnek: ahogy öregszem, márpedig ez az állapot egyelőre folyamatosan tart, egyre több megvilágosodásról érzem úgy, hogy az eddigi életemet hogyan is tudtam elképzelni enélkül. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Például autóval felfedezek egy egyszerűbb és gyorsabb útvonalat a már régesrég bejáratott helyett, és ütöm a fejem a falba, hogy eddig miért nem így csináltam; elvesztegetett évek, elvesztegetett percek… Ilyen reveláció élményem van a most következő sült paradicsomleves recepttel is, amelyet egy kedves gasztrós kolléganő súgott a fülembe egy éttermi bemutatón. (Most attól tekintsünk el, hogy a bonyolultabb krémlevesek helyesírása hogyan képződik, nyilván nem a leves van megsütve, hanem a paradicsom, de ettől még a sültparadicsom nem egy szó, szóval zavaros ez is.)

A megvilágosodás után a recept maga már egyszerű, mint egy saller, vagy koki. Érett, nagy, húsos paradicsomokat rusztikusan nagy darabokra vágunk. Teszünk hozzá szintén össze-vissza darabolt hagymát (ezúttal édesebb főzőhagymát mondjuk), sok gerezd fokhagymát, és valami friss zöldfűszert, ami adódik. Leginkább bazsalikom, de most például korianderrel játszottunk. Mindezt egy tepsibe tesszük, sóval, borssal megszórjuk, olívaolajjal meglocsoljuk és mehet a sütőbe.

Mikor megsült a paradicsom (szottyos lesz), az egész kulimászt egy lábasba/chopperbe rakjuk, és fehér kenyér belével, plusz még egy kis friss zöldfűszerrel krémesítjük. Melegen is jó, de mi hidegen ettük, és úgy meg még jobb. Nem tudom, hogy voltam meg eddig enélkül.

 

Azt gondolom, megkerülhetetlen a téma kapcsán Hofi Gézát idézni, aki annak idején, a Maresi reklámra reagált hasonlóan, ahogyan én az új autós útvonalra, vagy a korábban nem ismert receptekre. A reklám szlogenje úgy szólt, hogy “Mert élvezni csak Maresivel lehet”. Mire Hofi: Csak most szólsz?! Hát elkótyavetyéltem az életemet!

 

Sherrys paradicsomleves húsgombóccal

Így év vége felé végképp elszabadul a pokol: mit lehetne még gyorsan megenni, mielőtt kicsengetnek.

Minekután megszületett egy tökéletes Bächer írás kocsonya-ügyben, én most ehhez a témához nem is tudnék többet hozzáfűzni, minthogy mindenki olvassa el, akinek kedve van. Én pedig a kocsonyánál talán méltóságteljesebb fogást ajánlok a szilveszteri hangulat közepébe bele, de azért legyen előtte kocsonya is odahaza.

Sherrys paradicsomleves húsgombóccal szilveszterre

A sherrys paradicsomleves húsgombóccal lelke ez utóbbi. Először tehát a húsgombócokat készítjük el. Darált sertéshúst összedolgozunk egész tojással, zsemlemorzsával, finomravágott hagymával, sóval, borssal, pirospaprikával és egy kevés száraz sherryvel. Ha valakinél nem lenne otthon száraz sherry, az vegyen. Nem kiváltható ebben az esetben mással (már csak az étel neve miatt sem), ezen kívül gyorsan fogy amúgy is, és kiváló aperitive. Ha jól érzékelem, újabban kezdenek divatba jönni a balzsamecetek mellett a sherryecetek is, így ezért sem árt, ha van otthon rendes sherry is.

A masszából félmaréknyi, kicsi helyes gombócokat formázunk. Tovább…