Csak a Puffin – Kis-Varga Judit, alias Doctor Pepper

A sütemények lelki társával, Kis-Varga Judittal, alias Doctor Pepperrel, a Csak a Puffin blog szerző-tulajdonosával készítettünk tanulságos interjút.

Régi motorosnak számítasz a gasztroblogok között. Emlékszel még miért kezdtél annak idején a blogírásba?

Persze, elég jól emlékszem. Kezdjük ott, hogy 22 éves koromig kerültem a konyhát, kicsike koromban vagy tanultam, vagy a bátyámat utánoztam, később zongoraórára, külön órákra, barátokkal mókázni jártam, és ha otthon voltam, akkor se izgatott egyáltalán a sütés-főzés, Anyukám meg rendes volt, és elfogadta, nem erőltette:) Az egyetem alatt kollégista voltam egy ideig, az szintén nem indította el a főzési kedvemet, lényeg a lényeg, hogy először akkor kezdtem mocorogni a konyhában, amikor kiköltöztünk egy évre Hollandiába 2003-ban. Az első saját gyros-tál mellett úgy pöffeszkedek büszkén a fotón, hogy ma már kész vicc visszanézni:) Szóval akkor voltam először magamra utalva, de ott is inkább csak a túlélésért főztünk, nem örömből, vagy jókedvből. Aztán mikor hazajöttünk és egyetem után elkezdtük a saját életünket élni, és lett egy szép kis lakásunk saját konyhával, akkor elkezdtem sütögetni. Muffint, Anyukám egy-két klasszikus sütijét, néha főztem is valamit, és közben elkezdtem begyűjteni a jobb recepteket. Ami nem volt meg gépen, azt szépen bepötyögtem, ha már kipróbáltam, akkor gondosan átszíneztem pirosra, majd ahogy egyre több lett, tartalomjegyzéket csináltam hozzá. (tulajdonképpen offline blogoltam:)

Gyűjtögettem a sütőporos tasakok hátuljáról, ismerősök, rokonok főzős újságjaiból a jobb recepteket és egyre gyakrabban főztem, sütöttem, rendszereztem. Aztán egyszer csináltam egy kakaós csigát és olyan szép lett, hogy gyorsan lefotóztuk, hogy meglegyen, mert olyan büszke voltam rá. Nagyjából ebben a stádiumban jártam 2007 elején, amikor megláttam a tv-ben egy műsort, amiben a gasztroblogokról volt szó. Azt se tudtam, mi az, pedig már akkor is évek óta interneteztem, de valahogy a fórumok, blogok elkerülték a figyelmemet. Annyit leszűrtem a műsorból, hogy a gasztrobloggerek főznek, lefotózzák az ételt, felteszik a receptet a blogra és akkor hirtelen kapcsoltam, hogy hoppá, hát én majdnem ugyanezt csináltam, csak nem a neten, hanem zárt körben, magamnak:)

És amikor erre okosan rájöttem, akkor úgy döntöttem, hogy én is csinálok ilyet, majd meglátjuk mi lesz belőle. Tovább…