Doboz otthonra – Együd Barbara, a Kitchen Box ételszállító alapítója

 

Honnan jött a Kitchen Box ötlete? 

Az ötlet tőlem származik és egy személyes tapasztalatnak, élménynek a következményeként született meg. Sokat dolgoztam, általában későn végeztem és már nem maradt energiám/kedvem ahhoz, hogy az esti vacsorához bevásároljak. Mivel az egészségemre, vagyis arra, hogy mit és mikor eszem nagyon odafigyelek, így az sem volt mindegy, hogy mit honnan szerzek be. Ennek eredménye pedig egy nagyon egysíkú táplálkozás lett. Tudtam, hogy mi az, amit gyorsan el tudok készíteni és jó minőségben be is szerezhetek. Próbáltam változatosabbá tenni az étrendemet különböző receptek kipróbálásával, de ezek a receptek általában kudarcot vallottak. Sajnos soha nem volt annyira pontos, vagy egyértelmű, hogy tényleg a várt eredmény kerüljön végül a tányéromra. Mindezek hatására kicsit körülnéztem a neten. Alapanyagokat szerettem volna rendelni, mert nekem a főzés nem okozott gondot soha. Sőt, igazából nem is maga a főzés a hosszas folyamat az egészben, hanem az a része, amíg odáig eljutunk – kigondolni, hogy mit főzzünk, recepteket keresgélni, beszerezni hozzá mindent, akár több helyről is. Mivel itt Magyarországon nem találtam semmit, ami az elképzelésemnek megfelelt volna, így jött az ötlet, hogy akkor erre másnak is lehet igénye. Tehát nem készételt szeretne rendelni, ahol a minőség ellenőrizhetetlen, szívesen főz, viszont nincs ideje és/vagy nem szeret bevásárolni. A receptkártya és ezeknek az alapanyagoknak a kimérése adott főre már az egész ötlet továbbgondolása volt.

Hogyan állnak össze a receptek? Milyen sűrűn változik és mi a koncepció?

A recepteket profi séfünk, Ekler Viktor állítja össze, aki mindig az idénynek megfelelő, egészséges és vitamindús alapanyagokból készít ételeket. A főzés és fotózás kéthetente történik. Hetente cseréljük a recepteket. Három húsos, három vegetáriánus és három diétás kerül ki minden szerdán az oldalunkra. Kedden és pénteken van kiszállításunk. A keddi szállítási napra vasárnap 12h-ig lehet rendelést leadni, a péntekire pedig szerda 12h-ig. Szerda 12h után pedig kerülnek ki az új, következő heti receptek.

Tovább…

Deli pék

Ez a miniatűr üzlethelyiség láthatóan vonzza a megszállottakat. Nem is olyan régen itt működött az Újlipótváros egyik legkedvesebb kávézója, a Pavlov, amelynek bezárásakor a helyi lap (mert ilyen is van!), megfeddte az olvasókat, hogy „lájkolásból nem tud megélni egy üzlet”. Reméljük, hogy az olvasók tanulnak az orrukra koppintásból, és immár nem csak a közösségi oldalakon, hanem személyesen is támogatásukról biztosítják a boltot, amely már pékségként működik.

Nem is akármilyen pékségként. A pult mögött egy újabb megszállott vár: boldogan mesél valamennyi különleges termékről, köztük az egyetlen hagyományos (főzött+sütött) technológiával készülő, adalékanyag mentes bagelről, a fatüzeléses, klasszikus kemencéről, a szemet (is) gyönyörködtető perecekről, empanadasokról, vagy épp a „duplavajas” szezámmagos császárzsömléről. Egy kis hűtőben kencéket is tartanak, spenótos-fetás, padlizsános kiszerelésekben, ezeket is meg lehet vásárolni, de talán még izgalmasabbak a helyben készített miniszendvicsek, friss pékáruból, friss belevalókból. Kétségtelen, hogy az Újlipótvárosban talán csak szépségszalonból és zöldségesből van valamivel több, mint pékségből, de ez az új Deli boltocskát nem izgatja: szerintük ugyanis máshol nem kapni valódi pékárut. Ahhoz ebbe a picike gyöngyszembe kell eljönni. De van egy nagyobb, régebbi üzletük is a Hajós utcában. Kinek melyik esik jobban útba. Mert útba kell ejteni, abban nincs vita.

XIII., Hollán Ernő utca 38/a

Az írás eredetileg a Pesti Műsorban jelent meg

Bodrogi Gyula: 80 év, recept, történet

Szakácskönyvből nagyon nehéz újat feltalálni: a receptek persze kimeríthetetlenek, de a felépítés nagyjából mégis ugyanaz: hozzávalók, recept, ételfotók és hangulatfotók. Bodrogiéknak (apja s fia) ezt a szerkezetet sikerült remekül megfűszerezniük nyolcvan személyes történettel, amelyek még közelebb hozzánk a közkedvelt színészt és megágyaznak a soron következő receptnek is.

A kitalálást – mely szerint minden életévhez tartozik egy sztori -, nem érdemes komolyan venni, nem is ez a lényeg. A kis anekdoták legfeljebb korszakokat jelölnek ki: a háborús gyerekkor kreatív-nélkülöző konyháját, a fiatal és bohó színészlét csóróságát és vagányságát, majd pedig, ez aligha meglepő Bodrogi Gyula esetében, jönnek a vadásztörténetek. A rövid kis szösszenetekből hangulatos életképek állnak össze, színészóriások komikus bakijai, vagy épp másnapos botlásai, izgalmas vadászkalandok, italozás, falatozás, csipetnyi politika. A receptek legtöbbször valamilyen módon rímelnek a fölöttük bemutatott történetre, de nem mindig kell szoros összefüggést keresni.

Egy pityókásan a kerítésen fennakadás okozta törött borda történetéhez simán passzol például egy rántott borda, egy színpadi elcsúszáshoz egy csúsztatott palacsinta. Bodrogi nem titkolja a titkos házi recepteket sem, megtaláljuk például az immár legendás csülöktatárt, vagy épp a dupla-lecsó elkészítésének mikéntjét is. A kemencés fogásokat, vagy épp a friss vadászzsákmányból készülő csemegéket csak irigyelni tudjuk, de a fogások nagy többsége otthon is elkészíthető, nem is feltétlenül bonyolult, úgyhogy érdemes nekiállni. Bár azért a laktató, koleszterin dús fogásokra utalva nem árt, ha tudjuk, nyolcvan még gombócból is sok…

Alexandra

176 oldal / 3999 Ft

Az írás eredetileg a Pesti Műsorban jelent meg

A mátrai tőkések

A „mátrai tőkések” nagyon gazdag emberek. Gyermeki örömmel képesek örülni egy újonnan szerzett, 1973-as NDK gyártmány traktornak, vagy egy új autóalkatrésznek a huszonsokéves járművekbe. Nem, egyáltalán nem muzeális gépjárműgyűjtők úri passziójáról van szó; inkább a kitartásról, a nincsből erényt faragásról, minden fillér szigorú visszaforgatásáról. Losonci Bálint, Szecskő Tamás és Karner Gábor a mátrai borvidék elkötelezett, megalkuvást nem tűrő fiatal borászai.

Van is sok ellenségük, akik úgy érzik, a mátrai borvidék eddig is elég sok bort tudott adni, nincs szükség itt a felfordulásra, világmegváltásra. A hármak azonban a maguk útján haladnak, mesterségük egyben az életformájuk. Három akkorka birtokon dolgoznak, amely a nagy borászatoknál legfeljebb kerekítési hiba lehet: Szecskő szinte tüntető nagybirtokos a közel 16 hektárjával, Karner Gábor háromnál is kevesebbet művel, Losonci Bálint birtoka valahol a kettő között, hat hektár környékén.

Tovább…

Badacsonyi szőlőhegyen

Interjút készítettünk Nádasi András, bormarketing szakértővel, a badacsonyi borok egyik leglelkesebb népszerűsítőjével.


Most már nem először látogatott Badacsony Budapestre, pontosabban „a New Yorkba”. Mit vártatok és mit kaptatok a rendezvénytől?

Az idei volt a negyedik közös Badacsonyi borvidéki bemutatkozás a New York Palotában, amelyet minden évben más tematikára fűzünk fel – idén az “illatos fajták” voltak kiemelve. A koncepció egyszerű: referenciaértékűnek tartjuk az itt történő bemutatkozást, hiszen Budapest az ország borkereskedelmi központja, emellett a borfogyasztók népes tábora és a legfontosabb véleményformálók is itt élnek. Szeretnénk megmutatni magunkat, a borainkat, az értékeinket, egész éves programjainkat – amely úgy érezzük, hogy évről-évre sikerül is.

Hogyan fejlődik a badacsonyi borvidék? Hogyan jellemeznéd most a régió borait, borászatait?

Röviden összefoglalva: dinamikusan. A borvidéket – más hazai borvidékhez hasonlóan – egyszerre jellemzi a múlt értékeinek (újra)felfedezése és az útkeresés. Mindenki érzi a hatalmas potenciált, amely a hegyekből árad, és amely testet tud ölteni a borokban. Van egy vízió, hogy a Badacsonyi borvidéknek hol lenne a helye a jövőben, ezért dolgozik mindenki. A borászatok között példaértékűen aktív a párbeszéd és a tapasztalatcsere.

Tovább…

Atipikus borkereskedő – Dr. Tar Ferenc, a finewines.hu tulajdonosa

Üzleti modellként szinte elképzelhetetlen egyetlen szőlőfajtára felfűzni egy online borkereskedést. Tar Ferencet azonban a rajnai rizling bűvölte annyira el, hogy megpróbálkozott monomániája terjesztésével. Ma már azért néhány egyéb fajtával is bővült a kínálat, de tény, csak a saját ízlésébe beleillő, különleges, ritka tételeket lehet tőle beszerezni. És remek interjúalany is!

Dr. Tar Ferenc, atipikus borkereskedő, a finewines.hu tulajdonosa

Agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök vagy, Ph.D-ztál, agrár irányú, sikeres informatikai vállalkozást üzemeltetsz. Ha úgy vesszük, elég messziről indultál a borkereskedelem felé…
Biztosan nem egy tipikus pályaív, amit bejárok, de nem minden összefüggés nélküli. Ráadásul sok szabadságot jelent, hogy a megélhetésem nem a boreladásoktól függ. Agrárvonalon az EU-s csatlakozás előkészítéséért dolgoztam, tíz évig voltam köztisztviselő a Földművelésügyi minisztériumban, aztán kicsit belekóstoltam a magánszférába is, végül inkább saját vállalkozást indítottam, ami egyfelől szerencsére sikeres lett, másfelől viszont ciklikus elfoglaltságot jelent csak. A felszabaduló időmmel egyre kevésbé tudtam mit kezdeni, pontosabban túl sok mindent próbáltam egyszerre, mire a feleségem azt javasolta, válasszak ki valami szívemhez közel álló dolgot, amivel komolyan akarok foglalkozni. Ez lett a bor.

Amit azért addigra elég jól ismertél.
Én egészen 1996-ig nem találkoztam a minőségi magyar borokkal, amikor is az amszterdami szakmérnöki képzésről hazatérve egy barátom el nem cipelt a Borfesztiválra, ahol aztán gyökeresen megváltozott a véleményem, ezzel együtt az érdeklődésem is. Tovább…

Csoko-csokoládé – Nagy Judit, csokoládékészítő, coach, a choco-coaching módszer megalapítója

A csokikultusz apostolai között olyan nagyágyukat tisztelhetünk, mint Gombóc Artúr vagy Hakapeszi Maki. A Csokoládé című hollywoodi szuperprodukció óta pedig egyre nagyobb tiszteletnek örvendenek a kézműves csokikészítők is. Ilyen szakember lett az egykori Híradós műsorvezetőből, Nagy Juditból is, aki a csokikészítés mellett életvezetési tanácsadással foglalkozik, de persze ebből a munkájából sem hiányozhat a csokoládé…

Nagy Judit, choco-coach

Visszautasítottad az előbb, hogy valaha is „celeb” lettél volna, de alighanem a képernyőről ismernek még ma is a legtöbben. A tévémentes évek óta viszont a csokoládéval vagy a legszorosabb munkakapcsolatban.

Közszereplő voltam. Tizenkét év az MTV főműsor-idejében, hírműsorokban, reggeli adásokban nyomot hagy a nézők emlékezetében és a mai napig előfordul, hogy ismeretlen ismerősként mosolyognak rám. De a csokoládémánia a tévézésnél jóval korábbi, hároméves korom óta kell dugdosni előlem a csokoládét, és a tévézés vége felé már párhuzamosan zajlott a csokoládé készítés művészetének elsajátítása, begyakorlása. Az édesség, a desszert mindig is központi szerepet játszott az életünkben, aztán egy karácsonykor a férjem lepett meg egy csokoládékészítő tanfolyammal. Két évvel később készült el az első saját csokoládém, amelynek még a dobozát is én gyártattam le, logóját is én terveztettem. Nagy sikert arattam vele, az első időkben persze csak szűk, családi körben és nem is terveztem ezzel komolyabban.

Aztán komolyra fordult…

Hosszú út vezetett el eddig. A tanfolyam egy egészen rendkívüli, Vancouver központú, féléves online tanfolyam volt, diáktársaim a világ minden tájáról kapcsolódtak be a képzésbe. Nagyon kemény elvárásoknak kellett megfelelnünk, heti háromszáz oldal új anyag, heti szinten házidolgozatok, gyakorlás. Az első otthoni temperálás kísérletemmel beborítottam a fehér konyhabútorokat csokoládéval. Tovább…

Rizling fiú – Laposa Bence, badacsonyi borász

Októberben minden szem (és száj) az olaszrizlingre tapad. Laposa Bence badacsonyi borász az olaszrizling mozgalom egyik elindítója, igazi közösségi ember, ezzel együtt nagy csatákat is tudhat már a háta mögött. Vele beszélgettünk.

Laposa Bence, badacsonyu borász„A magyar borok és borvidékek egyetlen pozitívuma jelenleg a sokszínűség.” Fanyar humorral, de elég keményen fogalmaztál a magyar borokkal kapcsolatban az Olaszrizling Október rendezvénysorozat felvezetőjében.

Igen, tényleg úgy látom, hogy a magyar bor, mint kategória a világban nem csak eladhatatlan, de nem is értelmezhető kategória. Ennyiféle fajtát, ennyire sokfelé szabdalt borvidékeket nem lehet egységessé, vonzóvá, keresett márkává tenni külföldön. Ezért is üdvözöltük örömmel és várakozással az Olaszrizling Október sorozatot, mert  – a már bevezetett és sikeres Furmint Februárral közösen – kiemel egy szőlőfajtát a nagy egészből, és a megismerhetetlen katyvasz helyett azt állítja mind belföldön, mind a külföldi vendégek felé: tessék, itt van két helyi, karakterisztikus fajta, ez alapján ismerjétek meg a hazai borászatot.

A Laposa Borbirtok mellett a Badacsonyi Kört is képviseled. Mit érdemes tudnunk erről a szervezetről?

A kezdeményezés tulajdonképpen egy baráti társaságból alakult. Tagjainkat nem csak a magánéletben, hanem a szakmai munkában is szoros összefogás, együttműködés jellemzi. Azt látjuk, hogy más borvidékeken is egyre több a sikeres közös fellépés, de ezek az együttműködések szinte kizárólag egy-egy szűk mezsgye mentén valósulnak meg: vagy egy közös márkát építenek, vagy az eredetvédelem kérdésében harcolnak közösen, vagy a szűk szakmai kérdéseket vitatják meg. Mi ennél komplexebb szemlélettel, nagyobb ambícióval hoztuk létre a Badacsonyi Kört, szeretnénk az egész borvidéket bemutatni, ismertté tenni, megmutatni kik vagyunk, hogyan dolgozunk, szeretnénk hozzájárulni a táj, a környék megismertetéséhez. Tovább…

Egy húron pendülni – Merfelsz Gábor, szekszárdi borász

Merfelsz Gábor. Bankárból lett borász. Ugyanez fordítva elképzelhetetlen…

Nem először kerül sor kiállítás megnyitóra a pincében, ahol most már önálló galéria is található. Ön is gyakran gitárt ragad, zenével fokozva a gasztronómia nyújtotta élményeket. A bor élvezete teljesedik ki, válik komplexebbé, ha összművészeti keretbe foglaljuk? Mi a filozófia az érzékek ilyen teljeskörű bevonása mögött?

Mi a filozófia a koccintás mögött? Minél több érzékszerv bevonása a borkóstolás folyamatába. Valami ilyesmit érzek én, amikor a gasztronómia, a művészet találkozhat a borral. Egyre inkább azt látom, hogy van egy igényes fogyasztói réteg, amely nyitott az ilyen jellegű élmények befogadására, értékeli, hogy a bor-étel párosítás mellett odafigyelünk a friss alapanyagra, s ráadásul megpendül egy-két gitár is. Azért meg kell említenünk, hogy a hagyományos borkóstolások az általánosak, nagyobb léptékű rendezvényt kettőt-hármat szervezünk egy évben.

Merfelsz GáborKözmondásosan varázsos hangulatú elnevezéssel látja el borait. Esti csók, Amoroso, Tűzvirág, Tsokoláta és a társaik. Honnan jön az ihlet? A költői nevek asszociálódnak valahogyan a borfogyasztás élményéhez? Tovább…

Kóstolni tudni kell! – Mészáros Gabriella borszakíró

Mészáros Gabriella borszakíró, a Borkollégium boriskola egyik vezetője. A szakmában talán legelismertebb kóstoló, akinek precíz borértékeléseit, analíziseit csodálattal figyelik a borban igencsak jártas szakértők is.

Egy-egy bor kimerítő értékelésében mennyi a megtanulható tudás, és mennyi az adottság?

Mészáros Gabriella, borszakíróNyilvánvaló, hogy a jó kóstolók mindannyian rendelkeznek azokkal a – vélhetően az átlagos valamivel meghaladó – képességekkel, melyek nélkül nem lehet a borkóstolást megfelelően elsajátítani. Ezen túlmenően viszont csak a rendszeres és tudatos kóstolás az, ami lehetővé teszi a korrekt, kellően tárgyilagos borleírások elkészítését. Magyarul ahhoz, hogy egy sorból például a legjobbakat ki tudjuk választani, tudnunk kell mihez kötni az egyes borokat, stílusokat, fajtákat, termőhelyeket. Ha kellő számú kóstolt minta van már a hátunk mögött, nemcsak ismerettel, de emlékezettel is rendelkezünk, akkor esélyünk van arra, hogy reális értékítéletet mondjunk egy-egy borról.

Hogyan fejleszthetőek a szakértő borkóstoláshoz szükséges érzékek? Vannak-e titkos módszerek, ahogyan jobbá tehető az érzékelésünk?

Titkos módszerek nincsenek. A Borkollégium tanfolyamain például mindazt átadjuk a hallgatóknak, amit mi évtizedek alatt megtanultunk. De egy dolog az elmélet, és más a gyakorlás. A nyitottság elengedhetetlen, nem szabad görcsösen ragaszkodni jól bevált receptekhez. Viszont ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, mi a jó, mi az értékes – tudnunk kell azt is, hogy hol vannak a csúcsok. Tovább…

Régebbiek