Csak a Puffin – Kis-Varga Judit, alias Doctor Pepper

A sütemények lelki társával, Kis-Varga Judittal, alias Doctor Pepperrel, a Csak a Puffin blog szerző-tulajdonosával készítettünk tanulságos interjút.

Régi motorosnak számítasz a gasztroblogok között. Emlékszel még miért kezdtél annak idején a blogírásba?

Persze, elég jól emlékszem. Kezdjük ott, hogy 22 éves koromig kerültem a konyhát, kicsike koromban vagy tanultam, vagy a bátyámat utánoztam, később zongoraórára, külön órákra, barátokkal mókázni jártam, és ha otthon voltam, akkor se izgatott egyáltalán a sütés-főzés, Anyukám meg rendes volt, és elfogadta, nem erőltette:) Az egyetem alatt kollégista voltam egy ideig, az szintén nem indította el a főzési kedvemet, lényeg a lényeg, hogy először akkor kezdtem mocorogni a konyhában, amikor kiköltöztünk egy évre Hollandiába 2003-ban. Az első saját gyros-tál mellett úgy pöffeszkedek büszkén a fotón, hogy ma már kész vicc visszanézni:) Szóval akkor voltam először magamra utalva, de ott is inkább csak a túlélésért főztünk, nem örömből, vagy jókedvből. Aztán mikor hazajöttünk és egyetem után elkezdtük a saját életünket élni, és lett egy szép kis lakásunk saját konyhával, akkor elkezdtem sütögetni. Muffint, Anyukám egy-két klasszikus sütijét, néha főztem is valamit, és közben elkezdtem begyűjteni a jobb recepteket. Ami nem volt meg gépen, azt szépen bepötyögtem, ha már kipróbáltam, akkor gondosan átszíneztem pirosra, majd ahogy egyre több lett, tartalomjegyzéket csináltam hozzá. (tulajdonképpen offline blogoltam:)

Gyűjtögettem a sütőporos tasakok hátuljáról, ismerősök, rokonok főzős újságjaiból a jobb recepteket és egyre gyakrabban főztem, sütöttem, rendszereztem. Aztán egyszer csináltam egy kakaós csigát és olyan szép lett, hogy gyorsan lefotóztuk, hogy meglegyen, mert olyan büszke voltam rá. Nagyjából ebben a stádiumban jártam 2007 elején, amikor megláttam a tv-ben egy műsort, amiben a gasztroblogokról volt szó. Azt se tudtam, mi az, pedig már akkor is évek óta interneteztem, de valahogy a fórumok, blogok elkerülték a figyelmemet. Annyit leszűrtem a műsorból, hogy a gasztrobloggerek főznek, lefotózzák az ételt, felteszik a receptet a blogra és akkor hirtelen kapcsoltam, hogy hoppá, hát én majdnem ugyanezt csináltam, csak nem a neten, hanem zárt körben, magamnak:)

És amikor erre okosan rájöttem, akkor úgy döntöttem, hogy én is csinálok ilyet, majd meglátjuk mi lesz belőle. Szóval egyszerűen megtetszett a dolog és elkezdtem, de kb. csak a család tudott róla, a barátoknak is csak egy idő elteltével mondtam el, hogy van nekem egy blogom, nézzék meg, ha van kedvük. Nem is tudom, mit gondoltam, ki fog olvasni. Tulajdonképpen a magam szórakoztatására kezdtem írni, úgy gondoltam – és ez nagyjából még ma is így van – hogy majd lesz, ahogy lesz, én csinálom azt, amit szeretek.

Mi a blogod (konyhád) fő csapásiránya? Mi is az a bizonyos “puffin”, ami erőt ad?

A fő csapásirány a sütik, édességek iránya. Nem volt ez terv, egyszerűen így alakult. Szeretek főzni is, de sütni még sokkal jobban, és egy idő után a sütikből, édességekből lett több a blogon. Sokan kérdezték már, hogy amúgy mit eszünk, vagy hogy a sütiken kívül eszünk-e mást. Hát nyilván eszünk, de valahogy egy levesnél, vagy húsos kajánál ritkábban jut eszembe, hogy érdemes lenne a blogra feltenni és fotózni is jobban szeretem a sütiket, így aztán az került túlsúlyba. Úgyhogy szerintem a jó süti az, ami erőt ad:)

A sütemények, torták és gyors vacsorák mennyire állják a versenyt az egészség-kultusszal? Hogy látod a “trendeket”?
:) Nagy tétben mernék fogadni, hogy aki hozzám jön, az nem azért jön, mert egészséges recepteket keres:) (Bár ha úgy vesszük, van egy csomó süti, keksz és csokirecept, amivel ki lehet váltani a bolti, mindenféle adalékanyagokkal telenyomott édességeket.) Viszont ha valaki egy szülinapra, ünnepre, hétvégére vagy csak úgy egy hétköznapi ebédre egyszerű, könnyen hozzáférhető alapanyagokból összeállított desszertet keres, vagy mondjuk vacsorára gyors ötletet, akkor benéz hozzám, diéta idején meg nagy ívben kerüli a Puffint.

Te fotózol? Ha igen, kitanultad? Mekkora projekt nálad egy étel lefotózása?

Igen, én fotózok. A legeslegelején, kb. 1 hónapig a férjem fotózott, én nem is szerettem fényképezni, de aztán túl bonyolult volt, hogy állandóan őt kérjem meg, inkább önállósítottam magam és azóta csak én fotózok.

Az túlzás, hogy kitanultam. Mondjuk úgy, hogy elég sok idő telt el az eleje óta, hogy legyen végre néhány jó képem is..) Volt néhány fellángolásom, amikor kitaláltam, hogy én tutira megtanulok jól fotózni. Elolvastam az összes ételfotózásról szóló írást, kérdeztem, tanácsokat kértem és egy icicpici talán ragadt rám, de az nagyon kevés. A fő baj valószínűleg az, hogy nincs türelmem túl sok ideig maszatolni a beállításokkal, fények igazgatásával, derítéssel, stb. Pedig amúgy a komponálás részét még szeretném is, mert rengeteg eszközt, háttérnek való anyagot, dekorációs csetreszt összegyűjtöttem az évek alatt, de mivel a fotózásra nem szánok elég időt, így a végén a komponálással sem szöszmötölök olyan sokat.

Mennyi időd megy el a blogolással? Mennyire van stratégiád a blog „futtatására”?

Teljesen változó, hetente 2-3 óra, plusz a facebookos bohóckodás, ami a második legjobb dolog a blog életében (az első, hogy megismertem néhány nagyon klassz embert a blog révén).

Stratégia az nincs, soha nem is volt. Egy fontos szempont volt mindig: hogy sose telepedjen rám a blog, ne aggódjak azon, hogy mióta nem frissült, vagy hogy mikor, kik és hányan olvasták a bejegyzéseimett. Nagyon örülök minden visszajelzésnek, de nem csüngök a statisztikákon és a kommentfalon, és ez szerintem így van jól. Futtatás sincs, nem futtatom magam sehol, vannak kisebb-nagyobb lehetőségek, amik megtalálnak, azoknak nagyon örülök, de nem nyomom magam sehol, nincs havi ütemtervem, sem rövid, sem hosszú távú célok. És csak addig ad a Puffin erőt, amíg ez így van:)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>